2018.06.15. | Elemzés | superadmin

Facebook-kampány és választás – Az interneten is a kormánypártok taroltak


Az elmúlt években folyamatosan nőtt az internetről tájékozódók aránya Magyarországon, sőt a az országgyűlési választást megelőző kampány során még inkább megerősödött a világháló tájékoztató szerepe. A választás közeledtével ugyanis egyre többen gondolták úgy, hogy az interneten követik a politikai eseményeket, amit a közvélemény-kutatási adatok is visszaigazoltak: februárban a megkérdezettek 30 százaléka jelezte, hogy elsősorban az interneten tájékozódik a politikai hírekről, addig márciusra 33, áprilisra pedig 36 százalékra nőtt az arányuk. A Médianéző jelen elemzésében a kampány és az országgyűlési választás fontosabb tanulságait vonja le az online-világ vonatkozásában.

A teljes elemzést letöltheti pdf formátumban:
facebook-kampany_es_valasztas-az_interneten_is_a_kormanypartok_taroltak.pdf


2018.03.21. | Elemzés | Médianéző

Szabad sajtó: kormánykritikusabb híradók


A Médianéző 2017-ben hat csatorna, az RTL Klub, a TV2, az M1, az ATV, a HírTV és az Echo TV legnézettebb esti híradóit elemezte kvantitatív és kvalitatív módszerrel. Ez összesen 2190 híradót és 1519 óra 26 perc 15 másodpercnyi műsoridőt jelent.


A vizsgált hírműsorok a tavalyi évben összesen 51057 tudósítást sugároztak, amely nagyságrendileg megegyezik az előző év hírmennyiségével.


A legkevesebb politikai hírt – arányaiban és nominálisan is – a két nagy kereskedelmi csatorna közölte, míg a hírcsatornák – értelemszerűen – többségében politikai vagy politikához köthető tudósításokat jelentettek meg. A magyar vonatkozású politikai híreket a pártpolitikai tudósítások dominálták, számuk – a választásokhoz közeledve – lényegesen megnőtt 2017-re az előző évhez képest.


A híradókban az első 10 legtöbbet megszólaló politikus között a kormány és valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párt egyaránt képviselteti magát, a legtöbb megszólalás Orbán Viktorhoz köthető.


A kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenéseinek arányát három modellben (az ún. francia-modell-szerinti 1/3-1/3-1/3-os szabály, a parlamenti mandátumaik arányaihoz, valamint a közvélemény-kutatásokban mért erőviszonyokhoz viszonyítva) is vizsgálva azonos az eredmény: az ellenzéki pártok összevonva és egyesével is felülreprezentáltak a vizsgált hírműsorokban.


A kormány szempontjából vizsgálva a hírek tartalmát megállapítható, hogy bár jelentős a kormány szempontjából semleges tudósítások aránya, mégis a vizsgált médiumok hírműsorai összességében több nézőhöz, lényegesen nagyobb mennyiségben és nagyobb terjedelemben juttattak el kormánykritikus híreket, mint a kormány szempontjából kedvező tudósításokat. Sőt, az előző évhez képest 2017-ben még jelentősen nőtt is a kabinet szempontjából negatív hírek aránya.


Összességében megállapítható, hogy a vizsgált meghatározó csatornák hírműsorainak tartalma Magyarországon erősen plurális médiarendszer és szabad, sőt erősen kormánykritikus sajtó létét bizonyítja.

A teljes elemzést letöltheti pdf formátumban: szabad_sajto_kormanykritikusabb_hiradok_2017.pdf


2018.02.16. | Elemzés | Médianéző

Ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben


Az elemzés 18 ország 115 nyomtatott és online sajtótermékének Magyarországról szóló 2017-es megjelenéseit vizsgálta – ezen médiumokat a Médianéző az év minden napján szemlézi.

2017-ben az előző évhez képest a sajtótermékek azonos köre kevesebbet írt Magyarországról. A Médianéző 2016-ban összesen 13.261, míg 2017-ben 10.966 cikket regisztrált, ami 21 százalékos csökkenést jelent. Átlagosan az osztrák, a szlovák és a spanyol médiumok publikálták a legtöbb magyar vonatkozású írást, míg a legkevesebb figyelmet Oroszország, Olaszország és Izrael sajtótermékei szentelték Magyarországnak.

A kevesebb megjelenés mellett a nemzetközi sajtó – 2016-hoz képest – kritikusabb volt hazánkkal szemben. Mind arányaiban (29 százalékról 37 százalékra), mind abszolút értelemben emelkedett a bíráló cikkek száma (3825-ről 4015-re). Azonban a megjelenések többsége (61 százaléka) tényszerűen tudósított Magyarországról. Összességében a nyugati sajtó lényegesen kedvezőtlenebb képet festett Magyarországról, mint a régiónk, Közép-Kelet-Európa médiumai.

Az egész év tekintetében a kormány témái dominálták a nemzetközi sajtót: a migráció mindent vitt, amely téma több megjelenést eredményezett, mint a második (felsőoktatási-törvény módosítása) és harmadik helyezett (Soros György Magyarországgal kapcsolatos említései) együttvéve. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az ellenzék saját témával érdemben egyáltalán nem tudott megjelenni a nemzetközi médiatérben, mindössze a kormány lépéseire adott reakciókra futotta tőlük.

A nemzetközi sajtóban 2017-ben Orbán Viktor volt a messze legtöbbet szereplő magyar politikus: több mint dupla annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc (!) politikus együttvéve. A top 10-es listára a köztársasági elnök mellett hét kormánypárti és mindössze két ellenzéki politikus fért fel, ami azt jelzi, hogy az ellenzéki politikusokra a nemzetközi médiumok sem fordítottak túl nagy figyelmet.

A teljes elemzést letöltheti pdf formátumban: ellenszelben-magyarorszag-nemzetkozi-mediakepe-2017-ben.pdf