2019.03.20. | Elemzés | Médianéző

Facebook-elemzés: a Fidesz nagy fölénnyel nyerte meg az idei március 15-ét


A Fidesz az online-térben is jól mozgósít, az ellenzéki pártokat Gyurcsány dominálja, a Jobbiktól pedig elfordulnak eddigi követői – ez derül ki a Médianéző Központ gyorselemzéséből, melyet a pártok március 15-ei Facebook-aktivitásáról készített.


2019.02.26. | Elemzés | superadmin

Médianéző Központ: Változó médiapiac, változatlan balliberális túlsúly


November végén megkezdte működését a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely több nemzetközi példához hasonlóan független médiaholding keretében fog össze a jövőben több médiumot. Értékrendje vállaltan konzervatív lesz, amely a nemzetközi példáktól eltér, s érdekes közép-európai kísérletté teszi a kezdeményezést.

Összehasonlítási alapul szolgálhat az RTL Csoportot is birtokló Bertelsmann Alapítvány. A güterslohi székhelyű szervezet ugyan nem rendelkezik szavazati jogokkal, de a médiacsoport nyereségében mégis részesedik. A hatalmas vagyon felett bábáskodó alapítvány az alapító szándéka szerint a versenyelv, az egyéni szabadság és a szolidaritás oldalán áll, amely értékek kimondatlanul, mégis egyértelműen a balliberális ideológiai világképének feleltethetők meg. Kereszténységről, Isten-hitről, családról és hazáról legalábbis nem esik szó a célok között. Kritikusok szerint az alapítvány, az általa tulajdonolt globális médiacsoport érdekeitől nem függetlenül, neoliberális.

A Guardian című brit lapot kiadó és tulajdonló The Scott Trust Limited (1936-tól 2008-ig alapítványi, utána korlátolt felelősségű társaság formájában) vállaltan a liberális értékrend, s különösen a liberális értékrendű újságírás mellett kötelezte el magát. Alapító okirata ennek a világképnek a szolgálatára kötelezte a mindenkori vezetőket.

Végül a Frankfurter Allgemeine márkanevű médiaholdingot üzemeltető alapítványi társaságról, a FAZIT-Stiftung Gemeinnützige Verlagsgesellschaft mbH-ról kell megemlékezni. A közkeletű vélekedés szerint a neves „frankfurti általános újság” sikerének titka, hogy a politikai rovata konzervatív, a kulturális baloldali, a gazdasági pedig liberális. Ugyan az utóbbi években az éles választóvonalak a liberális értékrend javára meggyengültek, az eredeti szemléletet tükrözi, hogy az 1959-ben létrehozott alapítvány (jelenleg alapítványi társaság) hivatalosan csak a lap függetlensége, de nem eszmeisége mellett köteleződik el.

A teljes elemzést letöltheti pdf formában: Medianezo_KESMA_gyorselemzes_20190219


2019.02.19. | Elemzés | superadmin

Továbbra is ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2018-ban


A Médianéző Központ – immár hagyományosan – feldolgozta a legmeghatározóbb 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországhoz kapcsolódó politikailag releváns megjelenéseit. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti közléseket vizsgálta.

2018-ban a nemzetközi sajtó lényegesen többet foglalkozott hazánkkal, egy év alatt mintegy 13 százalékkal nőtt az egy sajtótermékre eső megjelenések száma, a legnagyobb érdeklődés értelemszerűen az országgyűlési választásokat övezte.

A világsajtó Magyarországgal szembeni elfogultsága gyakorlatilag nem változott, a kritikus hangvételű cikkek aránya nagyságrendjében haladja meg a kedvező megjelenésekét (36%-3%). Viszont az írások többsége értéksemlegesnek tekinthető (61%).

A legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, míg az ehhez képest kevesebb megjelenéssel rendelkező nyugati országok felületei jóval ellenségesebben léptek fel Magyarországgal szemben: a regionális médiumokban mindössze 19 százalék a negatív polaritású cikkek aránya, addig a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta hazánkat. A legobjektívebben a V4-es országok számoltak be hazánkról (85% semleges megjelenés).

A 2018-as év nemzetközi sajtómegjelenéseit a kormány témái uralták (Soros, migráció, Ukrajna). A legsemlegesebb beszámolók egy jól körülhatárolható témában, a magyar-ukrán konfliktusban születtek, míg a legtöbb bírálat az általánosításra lehetőséget adó, megfoghatatlan illiberális/populista/autoriter-vádak formájában érte Magyarországot.

A legtöbbet szereplő politikus 2017-hez hasonlóan ismét Orbán Viktor volt, aki ezúttal több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc politikus együttvéve. A köztársasági elnök mellett további hét kormánypárti és két ellenzéki szereplő került fel a top10-es listára.

A teljes elemzést letöltheti pdf formátumban: tovabbra_is_ellenszelben_magyarorszag_nemzetkozi_mediakepe_2018.pdf