2014.02.24. | Elemzés | Médianéző

Idézettség elemzés a magyar médiáról


Melyik magyarországi hírportál közli a legfontosabb híreket? Melyik újság cikkeinek legmagasabb a hírértéke? Mely cikkek voltak a legjobbak egy időszakban? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Médianéző Kft. legújabb elemzése, ahol a médiatartalmak idézettségét vizsgálták. 2014 januárjában az index.hu bizonyult a leghatásosabb hírportálnak, míg a nyomtatott médiában a Magyar Nemzet vitte el a virtuális aranyérmet.

A tudományos világban gyakran alkalmazott módszer az idézettség, vagy impakt faktor számítása abban az esetben, ha egy-egy publikáció, tudományos folyóirat, vagy kutató értékességét akarják mérhetővé tenni. Az elemzés lényegében azt jelenti, hogy a kutatók megszámolják, hogy egy-egy tudományos cikkre hányan hivatkoztak (citálták), így számszerűsíthető, hogy mely munka volt legnagyobb hatással a tudomány fejlődésére.

A Médianéző Kft. terméke a módszert a magyar médiára alkalmazta és megvizsgálta tíz magyarországi vezető online hírportál és tíz nyomtatott lap idézettségét. Az elemzés feltételezi, hogy minél több alkalommal emelnek át írást vagy hivatkoznak egy cikkre, várhatóan annál fontosabb újszerű információt tartalmazhat és magas lehet a hírértéke. Az adatok alapján megnevezhetőek a napirendet legsikeresebben irányító hírportálok és újságok, valamint kimutathatóak a legnagyobb hírértékkel bíró cikkek is.

Januárban az Index volt a legsikeresebb hírportál

Az online hírportálok vizsgálata az Index toronymagas vezetését mutatta ki, hiszen összesen 1449 alkalommal hivatkoztak információira – a vizsgálatban rádió- és tévécsatornák, újságok, valamint web felületek közlései is szerepeltek. A második helyezett hvg.hu-t mindössze 907 alkalommal idézték, így első helye kiemelkedő a szegmensben. Nagy számban foglalkozott a média a Gyermekrák Alapítvány elnökének ügyével, aki a hírek szerint magán célra használta alapítványának mentőautóját. A téma ugyan decemberben kerül a médiában, de januárban is a legidézettebb médiatartalmak között voltak fejleményei (164 hivatkozás). Nagy hírverést kavart továbbá a KLIK-jelentés nyilvánosságra hozása is, amiben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átvilágításáról szóló dokumentumot ismerhették meg az olvasók (136 hivatkozás).

Jelentős volt továbbá a hvg.hu (907) és az Origo (573) idézettsége az időszakban. A hvg.hu esetében nem azonosítható jelentős téma, mely bekerült volna a legidézettebb cikkek közé, legmagasabb számban a „Védett tanú lett a bankrobbantót látó férfi” című írását idézték, összesen 49 alkalommal. Az Origo legértékesebb tartalmának a Gyurcsány Ferenccel készített interjú bizonyult, melyet 81 alkalommal idéztek vagy vettek át teljes egészében.

A vezető újságok idézettsége meghaladta a hírportálok értékeit

Érdekes jelenség, hogy miközben a nyomtatott sajtó haldoklása közhelynek számít a szakmában, addig a legidézettebb tartalmak továbbra is a print médiában azonosíthatóak. Az összes megfigyelt hivatkozás (10 127 db) 44,6 százaléka található mindössze az online hírportálokon, míg a nyomtatott lapokra 5610 alkalommal hivatkoztak. Tovább árnyalja a képet, hogy míg a hírportálok a hét minden napján, minden percben képesek tartalmakat megosztani, addig a nyomtatott sajtó limitált lapszámban jelenik meg, valamint három hetilap is bekerült a vizsgálatba (HVG, Heti Válasz, 168 Óra), így növelve az egy cikkre jutó hivatkozásszámot.

A nyomtatott média körében a Magyar Nemzet volt a legidézettebb 1848 hivatkozással. A nagy múltú napilap cikkei közül három is bekerült a legidézettebb tíz közé: negyedik helyen található Töröcskei István nyilatkozata a Raiffeisen Bank lehetséges felvásárlásáról, ötödik lett az „Újabb csata Brüsszellel” (Január 23.) című cikk, melyben az útépítési tenderrel kapcsolatos bizottsági aggályokról írtak, valamint nyolcadik helyen végzett az a január 17-i tartalom, melyben a Gyermekrák Alapítvány elnökével szemben indított nyomozásról cikkeztek.

A Magyar Nemzettől kevéssel lemaradva következik a Népszabadság 1539 hivatkozással. A lap legsikeresebb cikke az Ellenzéki egyezség – Bajnain múlik, rajta lesz-e a listán című írás volt 100 hivatkozással, valamint bekerült a top10 tartalomba az a január 27-i cikk is, melyben a felcsúti repülőtér építésével foglalkoztak (78 hivatkozás). A két vezető nyomtatott lap fölénye erőteljesen megmutatkozik az adatokban: a Világgazdaság, a Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság idézettsége ért el magasabb számot, értékeik azonban jóval elmaradnak a Magyar Nemzettől és Népszabadságtól.

A hónap legtöbbet idézett cikke a Magyar Hírlaphoz köthető

Januárban a legidézettebb cikk a Magyar Hírlapban jelent meg: Az Osztrák bankok kerülhetnek hazai tulajdonba című írás január 4-én került az újságárusokhoz és a hónap végéig összesen 178 alkalommal hivatkoztak tartalmára. A cikk elsőként szolgáltatott olyan információt, mely januárban folyamatosan napirenden maradt és számot tartott mind a piaci szereplők – és így a gazdasági hírportálok – mind a fősodorú média érdeklődésére.

abra1

Vizsgált hírportálok idézettsége januárban

abra2

Vizsgált nyomtatott lapok idézettsége januárban

abra3


2013.11.5. | Elemzés | Médianéző

Az X-Faktor nyerte el leginkább a média kegyeit


Az ősszel indult szórakoztató műsorok közül az X-Faktorral foglalkoztak legtöbbet a vizsgált médiumok, összesen 616 alkalommal. Az RTL Klub műsorának lett a legkedvezőbb a médiaképe is, ami köszönhető a kimagasló nézőszámnak és a pozitív kritikáknak – írja a Médianéző médiaelemzésében, amelyet az augusztus 26. után és október 21. előtt megjelent cikkekből készített. A másik végletet ugyanezen csatorna Vundersőn és Zuperszexi című műsora képviselte, amiről a comment.blog.hu találóan „Visszasírjuk az Uborkát” címmel jelentetett meg kritikát.

A megjelent cikkek többsége semleges polaritású volt, ami azzal magyarázható, hogy a legtöbbet a bulvár média foglalkozott a szórakoztató műsorokkal, és ezekben a tudósításokban rendszerint nem mélyreható kritikákkal, hanem a celebvilág ügyes-bajos dolgaival lehetett találkozni. Hatványozottan igaz ez az Édes Élet című produkcióra, amelyben a TV2 kamerái a magyar sztárok mindennapjaiba engednek betekintést. Az első adás nem hozott kiemelkedő nézőszámot, a későbbiekben azonban már volt, hogy 2 millióan is követték Berki Krisztiánék kalandjait. A TV2 másik műsora, a Sztárban Sztár szintén jó nézőszámot hozott a média szerint. A produkció azonban megosztotta a kritikusokat: míg a comment.blog.hu-n arról írtak, hogy Friderikusz Sándor merev és unszimpatikus a műsorvezető szerepében, addig az nlcafe.hu újságírója szerint ügyesen formálta moderátori szerepét.

A többi műsorhoz hasonlóan a SuperTV2-n sugárzott Kasza! című produkcióról is az első adás után jelent meg a legtöbb kritika. Kasza Tibor late night show-ja viszonylag jó nézőszámokkal nyitott, azonban leginkább negatív visszajelzéseket kapott. A mixonline.hu-n azt lehetett olvasni, hogy a műsor következetes, hiszen a második adás is ugyanolyan rossz volt, mint az első. Ezt a véleményt osztotta Bajor Imre is – amit az Új ÁSZ is közölt –, aki szerint izgalmasabb az elefántok párzását nézni, mint az énekes talkshowját. Az ugyancsak a SuperTV2 csatornán futó Pimasz Úr ott alszik – ami többször is megverte nézettségben az RTL II-t – médiaképe már kedvezőbb lett. Az origo.hu-n azt emelték ki, hogy Papp Gergő műsora szórakoztatóan szolgálja ki a megcélzott réteget. Ugyanez nem mondható el a kritikusok szerint az RTL Klubon futó Vundersőn és Zuperszexi című produkcióról, amiről a velvet.hu-n azt írták, hogy kellemetlenül kínos, előre megírt poénok jellemzik. A műsor megítélésének az is sokat ártott, hogy Balázsék Egervári Sándorról és a már elhunyt feleségéről sütöttek el rosszul sikerült poént, amit a Blikk is közölt.

A VIASAT3 Szerelem a láthatáron című műsorról szóló hírekben leginkább a szingli lányok randijairól esett szó. A kevés kritika egyike volt Pető Péteré, aki a Népszabadság hasábjain azt írta, hogy az egész műsor úgy értelmezhetetlen, ahogy van. A média legkevesebbszer az m1 A következő című vetélkedője kapcsán publikált tartalmakat, a megjelenések többsége azonban pozitív volt, köszönhetően a több regionális lapban is megjelentetett „Rossz válaszok, jó szórakozás” című cikknek is – mutat rá a Médianéző médiaelemzése.

graf_x_faktor

A közelmúltban indult szórakoztató műsorok megjelenéseinek megoszlása polaritás alapján

Módszertani összefoglaló

A 2013. augusztus 26. és október 21. közötti időszakban vizsgáltuk a magyar nyelvű online hírportálokat, RTV csatornákat, valamint az országos és regionális terjesztésű újságokat. A mintába azon cikkek kerültek, melyek megemlítették valamelyik általunk vizsgált szórakoztató műsort. A megjelenések polaritása pozitív értéket vett fel, ha a tartalom kedvező képet festett az adott műsorról, negatívat, ha hátrányosan érintette azt, semlegest, ha nem jelenített meg véleményt.


2013.09.4. | Elemzés | Médianéző

Pozitív volt a digitális átállás kommunikációja


A digitális átállás kommunikációja pozitív volt, hiszen a megjelent 678 híranyag 68 százaléka pozitív, 31 százaléka semleges és mindössze 1 százaléka volt negatív a 2013. július 1. és augusztus 31. közötti időszakban – derült ki a Médianéző médiaelemzéséből.

Július 31-én megszűnt az analóg földfelszíni tévéadások sugárzása az ország középső részén, a lekapcsolás után már csak digitálisan foghatók a televíziós adások. A lekapcsolás napján szinte az összes vezető médiatermék foglalkozott a hírrel, összesen 142 megjelenés azonosítható ezen a napon. Az átállást megelőző hónapban is folyamatosan napirenden volt a téma, júliusban további 354 híradás foglalkozott az átállással. A legtöbb híranyag a lekapcsolás menetét részletezte (120 megjelenés), azonban jelentős publicitást kaptak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kiadott tájékoztató közlemények is július folyamán (104 megjelenés), valamint a helyi tévék támogatása (65 híradás) és a szociálisan rászorultaknak járó segítség is (44 megjelenés) – derült ki a médiafigyelő és -elemző cég elemzéséből.

Az összesített médiakép rendkívül kedvezőnek tekinthető, ugyanis a megjelenések 68 százaléka pozitív kontextusban említette a digitális átállást. Emellett a semleges tartalmak aránya 31 százalék volt, míg negatív híranyagok mindössze 10 esetben (egy százalék) azonosíthatóak. A pozitív hírek többségében azt emelték ki, hogy a jövőben több tévécsatorna lesz fogható ingyenesen, valamint a kép- és hangminőség is javulni fog. Kedvező színben tűnt fel az átállás azon tartalmakban is, melyek a szociálisan rászorulóknak és a helyi tévéknek szóló támogatásokat említették. A negatív tartalmak több kisebb témában jelentek meg. Érdemes kiemelni, hogy kritizálta a médiaköltések eloszlását a Mérték Médiaelemző Műhely (kreativ.hu, A Mérték a digitális átállás médiaköltéseiről, 2013.07.04), emellett néhány cikkben megemlítették az I.M.G. Inter Media Group Kft-vel kötött NMHH-szerződést is (klubradio.hu, Újabb állami megrendelés az I.M.G.-nek, 2013.07.02). Lakossági levelek is érkeztek egy-egy újsághoz, a Délmagyarország augusztus 19-i hasábjain például egy tévénéző a dekóder ára miatt panaszkodott – írta elemzésében a Médianéző.

Híraktivitás napi bontásban

A megjelenések megoszlása polaritás (hangnem) alapján

Módszertani összefoglaló

A 2013. július 1. és augusztus 31. közötti időszakban vizsgáltuk a magyar nyelvű online hírportálokat, RTV csatornákat, valamint az országos és regionális terjesztésű újságokat. A mintába azon cikkek kerültek, melyek megemlítették a digitális átállást. A megjelenések polaritása pozitív értéket vett fel, ha a tartalom kedvező képet festett az átállásról, negatívat, ha hátrányosan érintette azt, semlegest, ha nem jelenített meg véleményt.