2013.07.25. | Elemzés | Médianéző

Médianéző: a kommunikációs ügynökségek némák maradtak


Hiába profiljuk a kommunikáció, a vizsgált kommunikációs ügynökségek alig jelentek meg a médiában az idei év első hat hónapjában – derült ki a Médianéző Kft. médiaelemzéséből, amely a Mattai-Macher 2012-es rangsorában szereplő 15, hazánkban is működő ügynökség megjelenéseit vizsgálta 2013 első felében. A legtöbb, 96 híranyag az ACG-t említette, míg a legkevesebb – összesen 3 megjelenés – a JWT Budapesttel foglalkozott.

Az ügynökségeket összesen 305 megjelenés nevesítette a tárgyidőszakban, melyből 50-nél több híranyaggal az ACG, a Kirowski Isobar, és a DDB rendelkeztek. 10-nél kevesebb megjelenést négy ügynökség, a Carnation Group, a Rebel Rouse, az Akció 360 és a JWT Budapest ért el. A publikációk elsősorban külső események és nem aktív kommunikációs tevékenység eredményeként fordultak elő, valamint döntő részük szakmai médiumokban található. Kiemelkedő figyelmet szentelt az ügynökségeknek a kreativ.hu, a marketinginfo.hu, a mediainfo.hu és a Kreatív Magazin. Az online szakmai portálok rendszeresen közöltek olyan összeállításokat, melyekben egyszerre több ügynökségről is szó esett.

A sajtó érdeklődését leginkább a különféle szakmai díjak keltették fel, a források gyakran több indulót, vagy pályaművet mutattak be egy-egy publikációban, így a hírekben döntően előnyös médiaképpel azonosíthatóak a cégek. Szintén jelentős figyelmet kaptak az ügynökségek működésére vonatkozó szervezeti kérdések, melyek körében szerkezeti átalakulásokról, valamint személyi változásokról adtak hírt, illetve néhány alkalommal portrét közöltek egyes vállalatok szereplőiről. A média érdeklődését emellett a jelentősebb szerződéskötések, az érdekesebb reklámkampányok, a zsűrizésekben való részvétel, a szakértői megszólalások, a rendezvények és az ügynökségek által nyújtott támogatások is felkeltették.

A különféle versenyek kapcsán leggyakrabban az ACG-t és DDB-t említették. Előbbi esetében a legtöbb előnyös tartalmat az Arany Penge Díj és a Golden Hammer-on aratott győzelem eredményezte, míg a DDB esetében több különálló téma eredményezte a relatív magas megjelenésszámot. A Kirowski Isobarról számos olyan kedvező cikk született, melyben az ügynökség egy-egy képviselője különféle versenyek zsűritagjaként tűnt fel. A legtöbbször az Év Internetes Kereskedője Díj odaítéléséről szóló beszámolókban említették, hogy a díj egyik alapítójaként a Kirowski Isobar is helyet foglalt a zsűriben. A szakértői véleményeket közlő cikkekben legtöbbször az ACG képviselőjét szólaltatták meg, elsősorban márkanév fejlesztéssel összefüggésben.

A vizsgált kommunikációs ügynökségek a publikációk 82 százalékában előnyös médiaképpel szerepeltek, míg 18 százalékában semleges polaritással rendelkeztek. Utóbbiak elsősorban szervezeti kérdésekről adtak hírt, illetve olyan tenderek kapcsán nevezték meg a szervezeteket, melyeken elindultak ugyan, de más lett a befutó. Egyetlen negatív írás jelent meg, amelyben a Saatchi & Saatchi egyik külföldi reklámját érte kritika.

Módszertani összefoglaló

A 2013. január 1. és június 30. közötti időszakban vizsgáltuk a magyar nyelvű online hírportálokat, RTV csatornákat, valamint az országos és regionális terjesztésű újságokat. A mintába azon cikkek kerültek, melyek nevesítették a vizsgált 15 kommunikációs ügynökséget. A megjelenések polaritása pozitív értéket vett fel, ha a megjelenés kedvező képet festett a cégről, negatívat, ha hátrányosan érintette azt, semlegest, ha nem jelenített meg véleményt.


2013.06.12. | Elemzés | Médianéző

Már most zajos a fesztiválhírektől a média


A legnagyobb publicitást egyértelműen a Sziget Fesztivál kapta, ugyanakkor a legkedvezőbb médiakép a Balaton Sounddal kapcsolatban alakult ki. A fesztiválszezon fellépői közül összességében Ákos, míg a külföldi sztárvendégek közül a Blur foglalkoztatta leginkább a sajtót – derült ki a Médianéző elemzéséből, mely január 1. és június 8. között 2100 kapcso-lódó híranyagot vett górcső alá.

Csaknem mindegyik nagy nyári fesztivál programja teljes részletességgel kialakult már, így aktuálissá vált annak vizsgálata, hogy mely programkínálat mekkora médiaérdeklődést váltott ki. A fesztiválok tavalyi látogatottságához illeszkedve öt rendezvény esetén állapítható meg hangsúlyos médiajelenlét. A megjelenések 43 százaléka az idén 21. alkalommal megrendezendő Sziget Fesztivállal foglalkozott, ezt követi a 15 százalékos részesedéssel jelentkező Balaton Sound, majd a tavaly egyaránt 85-95 ezer látogatót vonzó EFOTT, VOLT Fesztivál és Hegyalja Fesztivál. A kisebb tömeget megmozgató események közül a FEZEN és a Campus Fesztivál kapott jelentős publici-tást, ezzel szemben a Művészetek Völgye és az első alkalommal megrendezendő Nagyon Balaton esetében mért alacsonyabb híraktivitás a programok késői hivatalossá válásával magyarázható. A kimondottan pozitív tartalmak aránya a Balaton Sound, a Nagyon Balaton és a Hegyalja Fesztivál esetében a legmagasabb, de összességében mindegyik esemény kedvező médiaképpel szerepelt. A fesztiválokat negatívan érintő hírek csak a szervezés kisebb problémái, a jegy- és bérletárak emelkedése, a dohányárusítással kapcsolatos bizonytalanságok és egy-egy fellépést lemondó előadó apropóján kerültek napirendre.

A fesztiválokat érintő hírek közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a Balaton Sound, Európa legjobb közepes méretű fesztiváljává választása kapta, de hasonló médiaérdeklődésre tartott számot a Fővárosi Önkormányzat Sziget Kft.-vel kötött szerződése is. A Sziget Fesztivál emellett elsősorban a cirkuszi helyszínnel való bővülés, a nulladik napi Quimby-koncert, az egyelőre belvárosban felállított Sziget Eye és Gerendai Károly főszervező márciusi sajtótájékoztatója révén került a médiumok fókuszába, míg a Balaton Sound május közepén, előbb az új névadó szponzornak, majd a bérletek elővételes értékesítésének köszönhetően jelent meg a napirenden. Az érkező előadókról szóló hírek mellett az EFOTT a zánkai helyszín kiválasztása és az Új Nemzedék Plusz elnevezésű ifjúságpolitikai projekt bemutatása, a VOLT Fesztivál a soproni helyszín ötéves türelmi idejének bejelentése, a Hegyalja Fesztivál pedig egyes határon túli települések lakóinak ingyenes belépőt biztosító kampánya során generált magas megjelenésszámot.

A legfokozottabb médiaérdeklődés Ákos koncertjeivel kapcsolatban volt mérhető, aki a vizsgált fesztiválok közül öt helyszínen is fellép, a legtöbb megjelenést továbbá sorrendben a Quimby, a Tankcsapda, a Punnany Massif és a Brains kapta. Az egy-egy koncertre érkező külföldi előadók listájából leggyakrabban a Szigeten vendégeskedő Blur, a záróbulin fellépő David Guetta, majd a Franz Ferdinand, Mika és a Nick Cave & The Bad Seeds neve forgott a sajtóban. Utóbbiakhoz hasonló publicitást kapott a VOLT-on koncertet adó Billy Talent, Thirty Seconds To Mars és Hurts érkezése, ugyanakkor valamelyest mérsékeltebb érdeklődés övezte a Sound húzóneveit, mint a Justice, a Prodigy, Calvin Harris és Avicii. A megjelenések az EFOTT kapcsán a Faithless és a Kosheen, a Hegyalja apropóján a Slayer és a Scooter, míg a FEZEN-ről a Deep Purple fellépését hangsúlyozták ki. Viszonylag súlytalan maradt a média napirendjén a Nagyon Balatonhoz kapcsolódó LGT Fesztivál és Strand – Nagyon Zene Fesztivál, melynek keretében Yonderboi adja idei egyetlen hazai koncertjét, illetve a Fall Out Boy látogat első ízben Magyarországra.

fesztival_graf

Fesztiválok megjelenésszáma és polaritása (hangneme)

Módszertani összefoglaló

A 2013. január 1. és június 8. közötti időszakban vizsgáltuk a belföldi magyar nyelvű online hírportálokat, rádió- és televízióadásokat, valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat. A mintába azon megjelenések kerültek, melyben a következő fesztiválokat nevesítették: Sziget Fesztivál, Balaton Sound, EFOTT, VOLT, Hegyalja Fesztivál, FEZEN, Campus Fesztivál, Művészetek Völgye, Fishing on Orfű, SZIN, Nagyon Balaton, Rockmaraton. A megjelenések polaritása pozitív értéket vett fel, ha a megjelenés kedvező képet festett a fesztiválról, negatívat, ha hátrányosan érintette azt, semlegest, ha nem jelenített meg véleményt.

Fesztiválok Kvantitatív_ETM


2013.05.14. | Elemzés | Médianéző

A 2013-as érettségi médiaképe


A legnehezebb idén a középszintű történelem érettségi volt, legkönnyebbnek a magyar bizonyult, míg a matematika vizsgáról megoszlanak a vélemények – derült ki a Médianéző médiaelemzéséből, amely május 6. és 10. között 600 vonatkozó sajtómegjelenést vizsgált.

A magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott, a vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk. Az érettségit megelőzően számos cikk szólt arról, hogy az idei vizsgák sikeres teljesítése valószínűleg nehezebb feladat lesz, hiszen „a diákoknak a korábbi 20 helyett az összpontszám 25 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy megkapják bizonyítványukat, a változtatással azonban még így is több ezren járhatnak rosszul”. (hvg.hu, Kapaszkodó nélkül vágnak bele a diákok az érettségibe, 2013.05.06.) Az eduline.hu-nak egy érettségiző fiatal azt mondta, hogy „olyan, mintha a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával a külföldre költözést tervező 18 éveseknek üzentek volna a feladatsor összeállítói” (eduline.hu, Érettségi feladattal üzen a kormány a külföldre vágyó diákoknak?, 2013.05.06), később erre a megállapításra reakció is érkezett: Bajnai Gordon szerint az ilyen összeesküvés-elméletek azt jelzik, hogy milyen idegállapotban van az ország. A magyar érettségi rendben, rendkívüli esemény nélkül zajlott le a híradások szerint. A vizsgával kapcsolatos 278 megjelenés 41 százaléka mutatott be valamilyen véleményt a feladatsor nehézségével kapcsolatban és többségbe kerültek a feladatokat inkább könnyebbnek ítélő vélemények. 25 megjelenés nehéznek, 88 inkább könnyűnek vélte az első érettségi feladatait.

A második megmérettetés a diákok számára a 180 percig tartó, szintén két feladatlapból álló matematika írásbeli érettségi volt május 7-én, mely összesen 166 megjelenést generált a médiában. Az érettségizők dolgát a közlekedés is nehezítette, hiszen „több érettségiző az utolsó percben érkezett meg az írásbeli vizsgára az Árpád hídon történt baleset miatt” (mr1- Kossuth Rádió, déli Krónika, 2013.05.08.) A sajtóban a legtöbbször megjelenő Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetőjének véleménye szerint „a középszintű matekérettségi első feladatsora könnyű volt, a második rész viszont kifejezetten nehéz, valószínűleg sok diáknak okozott problémát” (eduline.hu, Általános iskolai tudással is meg lehetett oldani a matekérettségi több feladatát, 2013.05.07.) Feltételezhetően ennek volt köszönhető a vegyes médiakép: közel ugyanannyi, 27 megjelenés értékelte inkább nehéznek, 26 inkább könnyebbnek a matematika feladatsorokat.

A médiában megjelent beszámolók alapján a történelem érettségi bizonyult a legnehezebbnek. A május 8-i vizsgát a 156 hír 33 százaléka értékelte a nehézsége alapján: mindössze 6 híradás vélte könnyűnek szemben 45 olyan hírrel, melyek nehéznek tartották a feladatsort. A Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy „az idei középszintű történelmi érettségi a korábbiaknál valamivel nehezebb volt; ezzel folytatódott az a tendencia, hogy évről évre nagyobb tudásról kell számot adniuk a diákoknak”. (szegedma.hu, Évről-évre nehezebb a történelem érettségi, 2013.05.08.)

erettsegi_graf01

Az érettségi vizsgák nehézségét értékelő hírek megoszlása (Médianéző-gyűjtés)

erettsegi_graf02

Az érettségikkel kapcsolatos összes megjelenés megoszlása (Médianéző-gyűjtés)


Módszertani összefoglaló

A 2013. május 6. és 10. közötti időszakban vizsgáltuk a magyar nyelvű online hírportálokat, RTV csatornákat, valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat. A mintába azon cikkek kerültek, melyek a magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem érettségik középszintű írásbeli vizsgájával kapcsolatosak. A megjelenéseket az alapján csoportosítottuk, hogy azok az érettségi vizsgákat inkább nehéznek vagy könnyűnek értékelték.