2013.05.14. | Elemzés | Médianéző

A 2013-as érettségi médiaképe


A legnehezebb idén a középszintű történelem érettségi volt, legkönnyebbnek a magyar bizonyult, míg a matematika vizsgáról megoszlanak a vélemények – derült ki a Médianéző médiaelemzéséből, amely május 6. és 10. között 600 vonatkozó sajtómegjelenést vizsgált.

A magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott, a vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk. Az érettségit megelőzően számos cikk szólt arról, hogy az idei vizsgák sikeres teljesítése valószínűleg nehezebb feladat lesz, hiszen „a diákoknak a korábbi 20 helyett az összpontszám 25 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy megkapják bizonyítványukat, a változtatással azonban még így is több ezren járhatnak rosszul”. (hvg.hu, Kapaszkodó nélkül vágnak bele a diákok az érettségibe, 2013.05.06.) Az eduline.hu-nak egy érettségiző fiatal azt mondta, hogy „olyan, mintha a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával a külföldre költözést tervező 18 éveseknek üzentek volna a feladatsor összeállítói” (eduline.hu, Érettségi feladattal üzen a kormány a külföldre vágyó diákoknak?, 2013.05.06), később erre a megállapításra reakció is érkezett: Bajnai Gordon szerint az ilyen összeesküvés-elméletek azt jelzik, hogy milyen idegállapotban van az ország. A magyar érettségi rendben, rendkívüli esemény nélkül zajlott le a híradások szerint. A vizsgával kapcsolatos 278 megjelenés 41 százaléka mutatott be valamilyen véleményt a feladatsor nehézségével kapcsolatban és többségbe kerültek a feladatokat inkább könnyebbnek ítélő vélemények. 25 megjelenés nehéznek, 88 inkább könnyűnek vélte az első érettségi feladatait.

A második megmérettetés a diákok számára a 180 percig tartó, szintén két feladatlapból álló matematika írásbeli érettségi volt május 7-én, mely összesen 166 megjelenést generált a médiában. Az érettségizők dolgát a közlekedés is nehezítette, hiszen „több érettségiző az utolsó percben érkezett meg az írásbeli vizsgára az Árpád hídon történt baleset miatt” (mr1- Kossuth Rádió, déli Krónika, 2013.05.08.) A sajtóban a legtöbbször megjelenő Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetőjének véleménye szerint „a középszintű matekérettségi első feladatsora könnyű volt, a második rész viszont kifejezetten nehéz, valószínűleg sok diáknak okozott problémát” (eduline.hu, Általános iskolai tudással is meg lehetett oldani a matekérettségi több feladatát, 2013.05.07.) Feltételezhetően ennek volt köszönhető a vegyes médiakép: közel ugyanannyi, 27 megjelenés értékelte inkább nehéznek, 26 inkább könnyebbnek a matematika feladatsorokat.

A médiában megjelent beszámolók alapján a történelem érettségi bizonyult a legnehezebbnek. A május 8-i vizsgát a 156 hír 33 százaléka értékelte a nehézsége alapján: mindössze 6 híradás vélte könnyűnek szemben 45 olyan hírrel, melyek nehéznek tartották a feladatsort. A Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy „az idei középszintű történelmi érettségi a korábbiaknál valamivel nehezebb volt; ezzel folytatódott az a tendencia, hogy évről évre nagyobb tudásról kell számot adniuk a diákoknak”. (szegedma.hu, Évről-évre nehezebb a történelem érettségi, 2013.05.08.)

erettsegi_graf01

Az érettségi vizsgák nehézségét értékelő hírek megoszlása (Médianéző-gyűjtés)

erettsegi_graf02

Az érettségikkel kapcsolatos összes megjelenés megoszlása (Médianéző-gyűjtés)


Módszertani összefoglaló

A 2013. május 6. és 10. közötti időszakban vizsgáltuk a magyar nyelvű online hírportálokat, RTV csatornákat, valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat. A mintába azon cikkek kerültek, melyek a magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem érettségik középszintű írásbeli vizsgájával kapcsolatosak. A megjelenéseket az alapján csoportosítottuk, hogy azok az érettségi vizsgákat inkább nehéznek vagy könnyűnek értékelték.


2013.04.15. | Elemzés | Médianéző

Médianéző: pozitívak a hírek a fociválogatottról


A magyar futballválogatottról szóló hírek többsége pozitív volt az első negyedévben – derült ki a Médianéző Kft. médiaelemzéséből, amely 12 – látogatottság alapján – vezető belföldi magyar nyelvű hírportált, rádió- és televízióadásokat, valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat vizsgálta. A legnegatívabb médiaképpel a FIFA döntés és a Magyarország-Románia mérkőzés rendelkezett, míg a legkedvezőbbel a Törökország-Magyarország meccsről beszámoló hírek bírtak.

A tárgyidőszak legmagasabb megjelenésszámú és egyben legellentmondásosabb ügye a zárt kapus büntetésről szóló FIFA-döntés, mellyel 196 híranyag foglalkozott a magyar médiában. A tavaly augusztusi Magyarország-Izrael mérkőzésen történt antiszemita megnyilvánulások miatt a Magyarország–Románia világbajnoki selejtező mérkőzést zárt kapuk mögött kellett megrendezni. A témában megszólalt többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Vona Gábor a Jobbik elnöke és Csányi Sándor az MLSZ elnöke is. A téma híraktivitását fokozta továbbá a hazai labdarúgó szövetség fellebbezése és a FIFA Fellebbviteli Bizottságának döntése is. Az ügyben napirendre kerülő vélemények vegyes képet festettek: pozitív polaritású megjelenésként értelmezhetőek a válogatottat védelmükbe vevő, a büntetés aránytalansága mellett érvelő megszólalások, továbbá a fellebbezéshez fűzött bizakodásról és a szurkolók kiállásáról, az Ötvenhatosok terére szervezendő közös meccsnézésről szóló beszámolók. Negatív hatással voltak az ügy médiaképére a presztízsveszteséget, a MLSZ számára kieső 200 millió forintos bevételt és a nemzetközi szervezetek felháborodottságát hangsúlyozó megjelenések, továbbá a Joseph Blatter szavait idéző híranyagok, melyek szerint a FIFA-elnök úgy vélekedett, hogy a rasszista megnyilvánulások esetén a pénzbírság nem elég, a zártkapus mérkőzés egy lehetséges szankció, de a pontlevonás vagy a kizárás lenne a legjobb büntetés.

A két világbajnoki – Románia és Törökország ellen vívott – selejtező mérkőzés hasonló súlyt képviselt a sajtóban, polaritásuk azonban jelentősen eltér egymástól. A Románia ellen elért 2-2-es eredmény kapcsán a negatív és pozitív tartalmak aránya csaknem egyenlőnek tekinthető, míg a Törökországban kivívott 1-1-es döntetlen esetében a pozitív híranyagok túlsúlya figyelhető meg. A negatív megjelenések jelentős részét a mérkőzések felvezetéséül szolgáló statisztikák bemutatása jelentette, melyek során a megjelenések hangsúlyozták, hogy a román válogatott ellen 32 éve, míg a török csapat ellen 29 éve nyeretlen a magyar csapat. A Románia ellen vívott hazai mérkőzés során az eredményről készült beszámolók az utolsó percben egyenlítő románokról, a megnyerhetőnek vélt találkozóról tudósítottak, míg a törökországi vendégszereplés esetében a pontmentést és a VB-részvételi álmok életben tartását emelték ki a híradások. A román meccset követően a médiumok a csalódott játékosok nyilatkozatait vették át nagy számban, így több helyütt kudarcról és távolodó pótselejtezős helyezésről cikkeztek a források. Néhány pozitív megjelenést eredményeztek ugyanakkor a bukaresti lapok tudósításait átvevő híranyagok, melyek a román sajtót idézve arról írtak, hogy a magyar csapat jobban játszott és a románok csak a szerencsének köszönhetik a pontmentést. Az isztambuli mérkőzés kapcsán a sajtótermékek elsősorban Egervári Sándor szövetségi kapitány elégedettségére, a közönség nagyszerű hangulatteremtésére és a bizakodó jövőbeni esélylatolgatásra helyezték a hangsúlyt.

A világbajnoki selejtezőkhöz képest mérsékeltebb média-visszhangot váltott ki a Fehéroroszország ellen vívott barátságos mérkőzés. A törökországi Belekben rendezett 1-1-es találkozó kapcsán hol gólveszélyes játékról, hol rosszul sikerült főpróbáról cikkeztek a médiumok. A meccsről 18 megjelenés pozitív, 15 negatív polaritással számolt be. Megjelent még a médiában a világbajnoki selejtezők előtti edzőtábor Telkiben, a kerethirdetések, valamint a FIFA világranglista aktuális eredményei. A játékosokat érintő ügyek közül Gera Zoltán januári sérülése és műtétje, valamint Juhász Roland Videotonhoz szerződése generálta a legnagyobb megjelenésszámot.

fociabra1

fociabra2

A teljes elemzés innen tölthető le.

Módszertani összefoglaló
A 2013. január 1. és március 31. közötti időszakban vizsgáltuk a 12 – látogatottság alapján – vezető belföldi magyar nyelvű hírportált, rádió- és televízióadásokat (RTV), valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat. A mintába azon cikkek kerültek, melyek a magyar labdarúgó-válogatottról közöltek híradást. A polaritás pozitív értéket eredményezett, ha a csapat szempontjából kedvező vélemények, érvek jelentek meg a médiában; míg hátrányos, kritikát megfogalmazó megjelenések esetén negatív a polaritás.

2013.03.12. | Elemzés | Médianéző

A média szerint akár magyar is lehet az új pápa


Az esélyesek között tartják számon Erdő Pétert az összes magyar média-megjelenés csaknem felében, s a külföldi lapok is számolnak a megválasztásával – derül ki a Médianéző Kft. elemzéséből, amely 321 vonatkozó cikket vizsgált február 11 és március 4 között. A hazai sajtóban megjelenő érvek szerint Erdő Péter fiatalnak tekinthető, a bíborosok között ismertnek számít, rendelkezik kánonjogi múlttal, jól beszél olaszul, és erős nemzetközi kapcsolatrendszere van, ami igen esélyessé teszi őt. A Médianéző Kft. által vizsgált külföldi sajtótermékek szerint is lehetséges, hogy ő lesz az új pápa.

Számos támogató érv Erdő Péter mellett hozta fel, hogy a jelöltek között 61 évével fiatalnak tekinthető, és a katolikus egyháznak szüksége lehet egy olyan vezetőre, aki hosszabb ideig töltheti be a tisztséget, ezzel állandóságot biztosíthat. Mellette szól továbbá, hogy a bíborosok között ismertnek számít, ő tölti be az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki tisztségét, valamint kánonjogi múltja és olasz nyelvtudása is alkalmassá teszi. Egyes híradások úgy vélték, hogy XVI. Benedeknek továbbra is jelentős hatása van a konklávé végkimenetelére, ami növeli Erdő Péter esélyeit, hiszen hasonló elképzeléssel rendelkeznek a katolikus egyház jövőjéről. Mellette szól továbbá erős nemzetközi kapcsolatrendszere és az a vélekedés is, hogy „kiismeri magát a vatikáni hatalmi apparátus titkos folyosóin”. (Haszon Újság, 2013.03.04.) A pápa lemondása után a fogadóirodák is esélylatolgatásba kezdtek: egy brit cég például a hetedik legesélyesebbnek tekinti a magyar bíborost. Számos híradás hozzátette ugyanakkor, hogy a konklávén biztos befutóra nem lehet számítani, hiszen gyakran meglepetést hoztak a múltban is.
.
Kisebbségben voltak azon híradások, melyek úgy vélekedtek, nem lenne jó az egyháznak, ha a magyar bíborost választanák pápának. Az érvek között található, hogy „ismét egy teológiai kérdésekben dogmatikus főpap kerülne a világegyház élére” (168 Óra, 2013.02.28.), mely nem segítené bizonyos reformok megindulását. A lengyel Gazeta Wyborcza cikke szerint pedig a magyar elöljáró „komoly hátránya” túlságosan fiatal kora.
.

Nemzetközi médiainformációk

A sajtóforrásokra támaszkodó publikációk többsége tényszerűen közölte, hogy Erdő Péter az esélyesek között szerepel.Leggyakrabban olasz médiainformációk kerültek a közbeszédbe, megjelent az ANSA hírügynökség, az Il Messaggero, az Il Fogilo és a Corriere della Sera lapok, valamint az olasz közszolgálati rádió híradásai is a haza médiában. Az olasz sajtó mellett kedvezően vélekedett a National Chatolic Reporter és a Die Welt is a magyar bíboros esélyeiről, de az osztrák és francia sajtóból is vettek át tartalmakat a magyar médiumok. Érdemes kiemelni az Il Messaggero olasz lapot, mely az Echo TV szerint „négy bíborosra szűkítette az esélyes pápajelölteket: Marc Ouellet quebeci, Erdő Péter esztergom-budapesti, Odilo Scherer Sao Paulo-i és Angelo Scola milánói érsekre.”
(echotv.hu, 2013. 03. 03.)
.
A lengyel Gazeta Wyborcza szerint a magyar elöljáró „komoly hátránya” túlságosan fiatal kora, és így a rendkívül hosszú pontifikátus kockázata (Gazeta Wyborcza, 2013. 02.11.). Egy másik lengyel lap, a Rzeczpospolita az Insider című angol nyelvű olasz lapra hivatkozva a legnagyobb eséllyel rendelkező jelöltek szűk körébe sorolta a magyar bíborost. „A 61 éves Erdő Péter azon kevés egyházi ember közé tartozik, akiknek munkásságát az egyházon kívül is nagyra értékelik: a világ legkitűnőbb kánonjogi és egyházjog-történeti szakértői közé tartozik.” (Rzeczpospolita, 2013. 02.13.)
.
A német dpa hírügynökség információira támaszkodva a Frankfurter Rundschau és a Berliner Zeitung is külön foglalkozott Erdő Péterrel a pápaválasztás esélyeseiről közölt összeállításában, mely előnyként említette az esztergom-budapesti érsek konzervatív teológiai beállítottságát, az egyházon belül gyorsnak számító felemelkedését, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerét. (Frankfurter Rundschau, 2013.02.28.).
A Reuters hírügynökség az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának élén eltöltött két ciklust és az afrikai egyházi vezetőkkel ápolt szoros kapcsolatait emelte ki Erdő Péter erősségei közül. Az osztrák Die Presse ennél árnyaltabban látja a magyar bíboros esélyeit: olasz médiaforrásokra hivatkozva a lap azt állította, hogy egyértelmű favoritról nem lehet beszélni.
.
A Nyezaviszimaja Gazeta szintén sorra vette az Erdő Péter mellett és ellen szóló érveket, kiemelve azon képességét, hogy egyesíteni tudja maga körül az európai, afrikai és latin-amerikai vezetőket. Azonban az orosz lap is felhozta a sajtóban hangoztatott hátrányt, miszerint nem felel meg teljesen a modern média elvárásainak és túl fiatal.

Hazai vélekedések

Horváth Pál vallástörténészt, vallásfilozófust elsősorban XVI. Benedek lemondásának okairól kérdezte a HOT Magazin. Horváth Pál elmondta, nem tartja véletlennek, hogy Erdő Péter neve is felmerült a jelöltek között. Fiatal, 61 éves, a nála fiatalabbak – három főről beszélünk – még friss, tapasztalattal nem rendelkező bíborosok.” Hozzátette, hogy „117 választásra jogosult bíboros van, akiknek a zöme nem elég ismert, nem elég nagy formátumú, és – ami cseppet sem elhanyagolható tényező – nem beszélnek elég jól olaszul. Erdő Pétert a bíborosok nagy része ismeri, ez nagyon jó ajánlólevél, de a kánonjogászi múltja, a felkészültsége és a nyelvtudása is joggal emelte őt az esélyesek közé.”
(HOT Magazin, 2013.02.21.)
.
Cseh Péter Mihály, a pécs-kertvárosi Szent Erzsébet plébánia káplánja XVI. Benedek pápa lemondásáról, a leköszönt pápához fűződő személyes élményéről, illetve az új pápával szembeni elvárásairól beszélt: „Ha az eszemre hallgatok, akkor legyen Erdő Péter az új pápa, mert akkor mi magyarok nagy áldást nyerhetünk általa. Ha a szívemre hallgatok, akkor legyen Cristoph Schönborn, aki egyszer alázatosan azt mondta: Az Egyház tagjai bűnösek, ezért tartozhatok én is közéjük.”
(pecsiujsag.hu, 2013.03.03.)
.
A Haszon Újság március 4-i, pápaválasztással foglalkozó írásában több magyar egyházi személyiség is megszólalt: „Erőskezű, így a magyar katolikus papok közül sokan örülnének, ha a Vatikánban találna munkát” fogalmazott egy magas rangú katolikus politikus magazinunknak. A Szeged–Csanád egyházmegyei püspök viszont azt mondta lapunknak: „Nem is biztos, hogy jó, ha Erdő pápa lenne, mert ilyen magasan kvalifikált embernek itthon is akadna dolga.” Kiss-Rigó László megyéspüspök szerint egy magyar pápa valamelyest előtérbe helyezné Közép-Európát a Vatikán politikájában, akaratlanul is, mert jobban ismeri a térség problémáit. Prímásunk ráadásul kiismeri magát a vatikáni hatalmi apparátus titkos folyosóin.”
(Haszon Újság, 2013.03.04.)
.
Molnár Tamás, római katolikus pap részt vett XVI. Benedek utolsó pápai miséjén, melyről az ujszo.com hírportálnak beszélt. A Rómában élő egyházi személy elismerően, ugyanakkor szkeptikusabban vélekedett Erdő Péter esélyeiről: „Erdő Péter bíboros valóban egy elismert személyiség. Ám sok mesterkélt elmélet, féligazságokon alapuló vagy akár igazságalap nélküli hír is napvilágot lát.”
(ujszo.com, 2013.02.28.)
.
Kasza László, volt pannonhalmi diák, a 168 Órában XVI. Benedek pápa lemondásával és Erdő Péter pápává választási esélyeivel foglalkozó írást közölt. A bíboros esélyeivel kapcsolatban nem foglalt konkrétan állást, ugyanakkor erősen kritizálta az esetleges megválasztásának következményeit: „Szerintem két okból is katasztrofális lenne, ha Erdő Péterre esne a konklávé választása. Személyében ismét egy teológiai kérdésekben dogmatikus főpap kerülne a világegyház élére, aki csakúgy, mint két elődje, ellenzi a szükséges, az egyház jövőjét jelentő reformokat, s nem beszéli a mai ember nyelvét. Ezen túlmenően Erdő Péter abban a nemzeti egyházban szocializálódott, amelynek főpapjai mindig kiszolgálták a mindenkori kormányokat.”
(168 Óra, 2013.02.28.)

Fogadóirodák

XVI. Benedek bejelentésére szinte azonnal reagáltak a fogadóirodák, folyamatosan frissítetve az esélyes jelöltek sorrendjét felvonultató listájukat, melyekre rendre hivatkoztak magyar sajtóorgánumok is. Az irodák adatai alapján a választás közeledtével egyre előrébb került a magyar jelölt az esélyesek listáján. A publikációkban sok esetben a William Hill brit fogadóiroda aktuális adataira hivatkoztak: „A William Hill brit fogadóiroda szerint Erdő Péter magyar bíboros a hetedik legesélyesebb a pápai székre XVI. Benedek lemondása után.”
(Metropol, 2013.02.12.)
.

Az elemzés innen tölthető le.

.

Módszertani összefoglaló
A 2013. február 11 és március 4 közötti időszakban vizsgáltuk a belföldi magyar nyelvű online hírportálokat, rádió- és televízióadásokat (RTV), valamint az országos és regionális terjesztésű napi- és hetilapokat. A nemzetközi híreket 13 ország 60 különböző médiumában elemeztük. A mintába azon cikkek kerültek, melyekben Erdő Péter bíboros a pápaválasztás kapcsán szerepelt.